Ízeltlábúak

 

Segítő apróságok”, ízeltlábúak a nagy-marosi szelídgesztenyésekben 

19
Az ízeltlábúak nem csak szépségük és/vagy védettségük okán fontosak, segíthetnek is a gesztenyések épségének megőrzésében. A rovarokat csapdába ejtő pókok (Araneae) tábora is népes. Külön érdemes kiemelni a gesztenyekupacs tüskéi között rejtőző apró pókokat, amelyek a nemes termés „őrzőiként” nagyban segítik a gazdákat abban, hogy egészséges gyümölcsöt szüretelhessenek. De „mivel nem tudják, hogy értünk vannak” virágzáskor a házi méheket is ölelik. A pókfajok a rovarok létszámának szabályozása mellett, fontosak – a biológiai védekezésben szintén jelentős – madarak táplálásában. Ez főleg a téli időszakban fontos áttelelő énekeseink szempontjából. A nagymarosi szelídgesztenyéseket védett pókfajok is 20gazdagítják. Szinte észrevehetetlen a furcsa külsővel megáldott szurkos torzpók (Atypus piceus) és tölgyes torzpók (Atypus affinis). Még nagyon alapos körültekintéssel sem biztos, hogy észrevesszük az egyébként igen nagyméretű óriás keresztespókot (Araneus grossus). A darázspók (Argiope bruennichi) színéből adódóan valamivel feltűnőbb jelenség.
A bogarak (Coleoptera) közül is él számos faj a gesztenyésekben, amelyek közvetve a gazdálkodók termését védik, tehát nem csak védettségük okán érdemes „vigyázni” rájuk. A futóbogarak (Carabidae) közül a bőrfutrinka (Carabus coriaceus) és a rezes futrinka (Carabus ullrichi) a talajon szedi áldozatát. A szépségével is kitűnő aranyos bábrabló (Calosoma sycophanta) a fán is otthonosan mozog, ezért általa a lombkoronában tartózkodó hernyók is célkeresztben vannak.  A fogólábúak (Mantodea) rendjének képviselője, a kíméletlen ragadozó imádkozó sáska (Mantis religiosa) is feltűnik a gesztenyésekben. A hártyásszárnyúak (Hymenoptera) nagy fajszámban fordulnak elő. A hangyák (Formicidae) tábora is népes, fajgazdag. Az élőhelyek természetes rendjében játszott szerepük kiemelkedő, régóta ismert. Az 1935. évi erdőtörvény is igazolja jelentőségüket. Egy-egy élőhely, ökológiai folyamataira jelentős, összetett hatással vannak, egészségét, jó irányban befolyásolják. A táj természetes rendjét erősítik, stabilizálják a rovarvilág egyensúlyát. A tömeges elszaporodásra képes hernyók hatékony pusztításával a fák súlyos károsodását akadályozzák meg. Emellett egyéb rovarok, rovarpeték, lárvák, bogarak hatékony pusztítói. A korhadó fák, elkorhadt fadarabok feldolgozásában is kiveszik részüket. Növényi magvak gyűjtésével is befolyásolják az élettér alakulását (Reichholf, 1999). Megfigyelések szerint a hangyák tevékenységének köszönhetően, egy hangyaboly 10 – 15 méteres körzetében nincs számottevő lombvesztés (Csóka, 2012).