Tájesztétika

 

A nagymarosi szelídgesztenyések tájesztétikai szerepe

35
A gesztenyés minden évszakban magával ragadó, lenyűgöző arcait mutatja. Ősszel, jellegzetes lombszínével, a sült gesztenye varázslatos illatával, fenséges ízével hálálja meg a gondos gazda munkáját. Télen mutatja meg igazán egy-egy tekintélyes korú, impozáns faegyed fenséges alakját. Tavasszal éledő, gazdag aljnövényzetével, türelmesen késői rügyfakadásával kezdi felhívni magára a figyelmet. Nyári virágzásáról nem csak a művész lelkek, de a „szigorú szakma” is költői magaslatokban beszél. Illyés Gyula így ír a virágzásról: „A hegyekből leárad tompítón és kábítón a virágzó szelíd gesztenyeerdők sűrű illata; édes ez az illat, édeskés és néha émelyítő, mint a meztelen meleg női testé”. Csapody István (1959) híres botanikus, természetvédelmi szakember például többek között ekképp fogalmaz: ”pompás lombsátoruk fénylő-csillogó felülete fenséget és nyugalmat ád.”
Hallható virágzás, a szelídgesztenye, mint díszfa is megállja a helyét
Ha a nagymarosi gesztenyés területek elhelyezkedését kívánjuk meghatározni, virágzás idején érdemes körültekinteni. Ilyenkor nagyon jól kitűnik környezetéből. Impozáns megjelenése, fényes-zöld levelű, különös hangulatot árasztó koronája, lenyűgöző virágzásának varázsa és semmihez nem36 hasonlítható illata okán díszfaként is megállja a helyét. (Közép-Svédországban és Norvégia déli részén, ahol termését már nem érleli be, díszfaként szeretik és ültetik). Főtereken, parkokban, kertekben díszfaként is ültethető, de mivel elsősorban terméséért szeretjük, gyümölcsösként – díszkertként összefonódva is javíthatja közérzetünket. Tudták ezt már őseink is, Károly Róbert királyunk sétáló-utakat és arborétumot is létrehozatott a nagymarosi gesztenyésekben (Bél, 1735-1742).
Virágzáskor nem csak látni, „hallani” is lehet a gesztenyést, a szorgos mézek dongása már messziről jelzi számunkra, merre vegyük az irányt a gesztenyések felé. Nem csak a méheket, hanem számtalan ízeltlábú fajt is vonz a „tomboló” virágzás. Megpillanthatók ilyenkor a „virágokat szeretők”, a rájuk áhítozó pókfajok. Az ízeltlábúakra „pályázó” különböző madárfajok ilyenkor szinte lubickolnak, fürdenek a gesztenyevirágzásban.
A szelídgesztenye méze
Ha már a virágzásnál tartunk a gesztenyemézet is meg kell említenünk. „… létezik olyan fajtaméz, amire akkor is szükségünk van, amikor bőven van akác és minden egyéb. Ez a gesztenyeméz.” méltatja Szalai László. A méhek – és a méhészek – szorgos munkájának eredménye a kiváló gesztenyeméz. A méhészet számára is több szempontból hasznos a szelídgesztenye. A fák kései és – eltérő virágzási ideje miatt – viszonylag hosszantartó virágzása mellett azért is érdemes a szelídgesztenyéseket felkeresni, mert a gesztenye virágpora a méhcsaládokra kedvező, felerősítő hatású. A gesztenye kiváló mézelő, a gesztenyeméz sok tekintetben különleges. Szárazanyag-tartalma a virágmézek közül a legmagasabb, ásványianyag-tartalma mennyiség és összetétel szempontjából is kimagasló értékű. A lítium rendszeresen csak a gesztenyemézben található meg.  Fertőtlenítő hatása is kiemelkedő, köszönhetően a – 40 féle komponenst is tartalmazó – illóolajtartalmának (Szalay, 1997). A gesztenyemézben zsírsavak is kimutathatók, ezért alkalmas keringési, szív- és érrendszeri betegségek, tromboflebitis, artritisz, nőgyógyászati betegségek gyógyítására, akadályozza a trombózisok kialakulását. Értisztító hatása miatt visszeres-hajszáleres problémákra is ajánlott. Jó hatású kimerültség, legyengült állapot és étvágytalanság esetén, hatékony vérszegénység ellen. Afrodiziákum.