Jelentőség

 

A szelídgesztenye szerepe, jelentősége, lehetőségek Nagymaroson

41
Vidéki népességmegtartó szerep. Jelenleg, hazai viszonylatban a „héjasok” összefoglaló néven említett gazdasági növényeink közül a dió a legnagyobb jelentőséggel bíró faj. A gesztenye „mostohagyereknek” számít, pedig nagyobb odafigyeléssel – megfelelő termőhelyi adottságú területeken – a vidék népességmegtartó szerepe szempontjából is jelentős érték lehet.
Termesztési lehetőségek. Napjainkban – egyre nagyobb – elvárás a természettel harmonikus, környezetkímélő gazdálkodás. A gyümölcstermő növényeink közül a gesztenye azon fajok egyike, amelyeknél az ökológiai szemléletű termesztési módok (pl.: integrált termesztés, biotermesztés) könnyebben megvalósíthatók. A gesztenyetermesztésre alkalmas területek jelenlegi állapotának felmérése, feltérképezése nagy lendületet adhat a gesztenyés hagyományok, a gazdaságos termesztés életre keltésére.
Szántóföldi művelésre kevésbé alkalmas területeken. Főleg azon szántóföldi művelésbe vont területeken, amelyek gazdaságtalanul művelhetők (pl.: nem megfelelő talajadottságok miatt drágább, környezetterhelő), illetve szántóföldi művelésre kevésbé alkalmas, kedvezőtlen adottságú (pl.: lejtő) területeken gazdaságos megoldás, többfunkciós érték lehet a szelídgesztenye telepítése (amennyiben a termőhelyi adottságok igényeinek megfelelőek).
Piaci viszonyok. A piaci igények gyakorlatilag korlátlanok a jó minőségű gesztenye iránt. A gesztenye kiváló áruértéke a termés árában is megmutatkozik, amely szintén telepítés(ek)re ösztönző szempont. A gesztenye méz több szempontból is különleges tulajdonsággal bír a mézek közül. A szelídgesztenyének, mint mézelő növény is jelentősebb szerepe lehet.
Az EU-ban a szelídgesztenye termesztését nem szabályozzák termelési kvóták, sem egyéb előírások. A héjasok világkereskedelmét figyelembe véve az EU nettó importőrnek számít, a világexport több mint 50%-a az Európai Unióba irányul. Sőt ez a tendencia egyre erősödik, ami vonatkozik a friss szelídgesztenyére és a feldolgozott, gesztenyéből készült számtalan féle termékre is (Radócz, 2002).
Kiváló fajtáink. Ésszerűen kialakított gesztenyeültetvényekben, a táji adottságokhoz alkalmazkodó – kiválasztott tájfajtáinkról nyert – oltványokkal gazdaságilag eredményes, jövedelmező vállalkozások hozhatók létre (részletesebb információk a „génmegőrzés” táblán).
Támogatandó „sokfunkciós” növények. „Mi a tudvágyat szakhoz nem kötők, Átpillantását vágyjuk az egésznek.”Madách Imre. Az úgynevezett „alternatív növények”, amelyek több szempontból is fontosak lehetnek, már az EU vidékfejlesztési stratégiájában is nagy szerepet kapnak. Ilyen őshonos, többfunkciós (alternatív) növényünk az európai szelídgesztenye (Castanea sativa). A szelídgesztenyések többfunkciós jelentősége megmutatkozik természetvédelmi (pl.: biológiai sokféleség megőrzése, eróziós folyamatok megakadályozása, talajvédelmi funkció, levegőtisztaság…), mezőgazdasági, erdő- és vadgazdasági szerepében. Emellett kultúrtörténeti, tájesztétikai, értékük is jelentős, ezáltal idegenforgalmi funkciót is betölthet, a tájtervezés eszköze, a felüdülés, rekreáció színtere lehet. Mindezek társadalmi, gazdasági vonatkozásait is számba véve, a jelenleginél sokkal nagyobb megbecsülést érdemelnének a különböző gazdasági ágazatokban. A fentebb említett vidéki népességmegtartó szerepe a felsorolt funkciókkal is indokolható. (Részletesebb jellemzők a „Gesztenyés Út” menti ismeretterjesztő táblákon). A gesztenyében rejlő lehetőségek azonban jelenleg kihasználatlanok.
A „telepítési kedv” növelése, a tájékoztatás jelentősége. A telepítésekkel kapcsolatban az egyik „visszatartó érv” a késői termőre fordulási idő. Pedig a jól megválasztott oltványok már az oltás42 évében termőképesek és az oltást követő ötödik évben már – koronamérettől függően – igen szép termés minőséget és mennyiséget produkálhatnak. Sűrűn telepítve (3x3 m) korai és bő termésnyerés érhető el és a folyamatos ritkítás során, haszonfanyerés is lehetséges. (Itt is megemlítve méhészeti hasznosítását, illetve tájesztétikai értékét ismét hangsúlyozhatjuk többfunkciós jelentőségét). A gazdaságos termesztéshez szükséges feltételek adottak. A Kertészeti Kutató Intézet által, Szentiványi Péter iránymutatásával a termőtájakhoz alkalmazott fatják, a megfelelő termesztéstechnológiai módszerek rendelkezésre állnak (Szentiványi, 1976; Soltész – Szentiványi, 2014).
A másik „érv” a telepítés ellen a pusztító kéregrák betegség. A kéregrák tünetei azonban általában jellegzetesek, feltűnőek ezeket időben felismerve, hatékonyan lehet védekezni ellene (részletesebb információk a kéregrákról és védekezési lehetőségekről szóló táblán).  A fent említettek figyelembevételével kialakított mintaterületek, bemutatókertek jó példával szolgálhatnak, amellyel a „telepítési kedv” helyreállítható, növelhető. Természetesen nem mondhatjuk, hogy „hátra lehet dőlni a karosszékben”. A gesztenyéseknek sok lelkes gazdára és további kutatásokra, összefogásra van szüksége a betegség féken tartására, az újabb problémák leküzdésére (pl.: szelídgesztenye gubacsdarázs). Kárpát-medence szerte a szakemberek, gazdálkodók, feldolgozók közötti remélhető nagyobb összefogással a gesztenye újra méltó helyre kerülhet gazdálkodásunkban.
Kiváló, tájhoz alkalmazkodó fajtáink megvannak, megfelelő alapot nyújtanak. Tehát adódik a lehetőség az ősi – méltán híres – gesztenyetermő tájainkhoz alkalmazkodó, tradicionális ökológiai tudáson alapuló, gesztenyés kultúrtájak életre keltésére…